A tőkevédett alapok a befizetett tőke visszafizetését ígérik, biztosítsák, de nem bankgarancia útján, hanem az alap befektetési politikája alapján. Vagyis olyan módon fektetik be a pénzt, hogy biztosítva legyen a tőke visszafizetése.
A pénz jelentős részét kockázatmentes eszközökbe fektetik, ami a lejáratkor biztosítja a tőke (és megígért hozam) visszafizetését, és csak a fennmaradó kisebb összeget fektetik be kockázatos eszközökbe.
A kockázatos eszközökbe való befektetés eleinte opciók, ma már sokkal inkább swapok útján történik. A kockázatos eszközökre fordítandó arány attól függ értelemszerűen, hogy az alap mekkora részét kell kockázatmentes eszközökbe fektetni (minél magasabb a kockázatmentes hozam, annál kisebb összegre van szükség, vagyis annál több marad a tényleges befektetésre), illetve az alapkezelő mekkora költséget terhel az alapra.
Swap ügylet: Valamely pénzügyi instrumentum (minden olyan eszköz, amivel kereskedni lehet) - általában deviza, értékpapír vagy kamat - cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után.
A tőkevédett alapok célja: a betéti kamatoknál magasabb hozam elérése, az eredeti tőke feltétlen megtartása mellett.
A tőkevédett alapok kockázata: alacsony kockázatú befektetés, a befizetett tőkét mindenképpen visszakapja a befektető.
A befektetési szolgáltató nem-teljesítése és felszámolása esetén az adott ország Befektető-védelmi Alapja kártalanítja az ügyfeleket.
A tőkevédett alapok előnyei: Kockázatos piacokhoz való hozzáférés a tőke veszélybe kerülése nélkül. Átlátható struktúra, naponta publikált árfolyamadatok. Akár nagyon kis összeg befektethető
A tőkevédett alapok hátrányai: hagyományos alapokhoz képest valamivel magasabb költségek. Nem, nehezen vagy viszonylag magas költségek mellett váltható vissza.
Az értékpapír jogi fogalma: olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú okiratként vagy jogszabályban megjelölt más módon létrehozott, rögzített, nyilvántartott és továbbított adatösszességként (dematerializált értékpapírként) a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy azt a jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.
Az értékpapír tehát olyan okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet.
Az értékpapír pénzügyi fogalma: jövőbeli fizetésre vonatkozó ígéret. Csakis ebben az értelemben – de jogilag nem – értékpapírnak (securities) tekintik az úgynevezett származtatott ügyleteket, elsősorban a határidős ügyletek (forward és futures) kontraktusait és az opciókat, valamint a különféle csereügyleteket (swap).
Az értékpapírok megjelenési formáit tekintve két nagy csoportra oszthatók
- Okirati formában megjelenő értékpapírok: két részből állnak: a köpenyből (előlapból) és a szelvényívből.
- Dematerializált értékpapírok: Dematerializált értékpapír alatt a törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, a jogszabályokban meghatározott értékpapír tartalmi kellékeinek összességét tartalmazó elektronikus jelet kell érteni.