A befektetés fogalma
Egy adott pénzmennyiség felhasználását jelenti különféle vagyontárgyak megszerzésére jövőbeni profit reményében.
A befektetéseket két csoportra lehet osztani: pénzügyi befektetések és reálbefektetések. Előbbi esetében valamilyen pénzeszközbe (például részvény, kötvény) fektetjük vagyonunkat, míg a másik esetében valamilyen értékálló tárgyba (műkincs, nemesfém) vagy termelési eszközbe történik a beruházás.
Különbség befektetés és megtakarítás között
A különféle megtakarítási lehetőségek és a befektetések közötti határok nem élesek, ugyanakkor az egyes termékek közötti különbségek - ezáltal az elért nyereség vagy veszteség mértéke - jelentősek lehetnek.
Léteznek olyan megtakarítással és befektetéssel kombinált formák, ahol pénze egy részét betétként, másik részét pedig befektetésként kezeli a pénzügyi szolgáltató. Ilyen formák például a kombinált megtakarítások vagy a Tartós Befektetési Szerződés Tartós Betéti Szerződéssel kombinálva.
Alaposan mérlegelni kell, hogy megtakarítási vagy befektetési konstrukcióba, esetleg a kettőt ötvöző kombinált termékbe fekteti-e pénzét.
Hitelredukciós Program
Egy olyan befektetési program, amelyet általában azzal a céllal lehet elindítani, hogy a jövőben felvenni szándékozott vagy a befektetéssel együtt felvett hitel terheit – leginkább a kamatterheket és a hitel futamidejét – jelentős mértékben csökkenthessük.
A befektetés középtávú, így annak eredménye (tőke és a hozamok) a futamidő felénél a hitelbe résztörlesztésként befizethető. A résztörlesztés eredményeként – a befektetett pénzösszeg és a hozamok nagyságától függően – a tőketartozás mértéke jelentősen lecsökken. Így változatlan törlesztőrészletek mellett a hitel hamarabb lezárul.
Ezzel az, aki a Hitelredukciós Programban részt vesz, akár az eredeti futamidő felénél visszanyerheti pénzügyi szabadságát, s nem utolsó sorban több millió forintnyi hitelt nem kell megfizetnie. Más nagyobb célra átcsoportosíthatja a későbbiekben.
Hitelredukció
A hitel csökkentése elérhető a futamidő alatti rész – vagy végtörlesztéssel. A résztörlesztéssel aktuális tőketartozásunk mértékét csökkenthetjük. A résztörlesztést követően
- ugyanakkora törlesztőrészletek megfizetésével a hitel futamidejét rövidíthetjük le, vagy
- az eredeti futamidő meghagyása mellett kevesebb lesz a havonta fizetendő törlesztőrészletünk.
A végtörlesztéssel akkora összeget fizetünk a hitelünkbe, amellyel az aktuális tőketartozásunkat nullára csökkenthetjük, így a hitelünket is lezárhatjuk. A rész- illetve végtörlesztés általában díjköteles, de egyes pénzintézetek kedvezményként vagy valamely feltétel megvalósulásaként csökkenthetik vagy eltörölhetik azt.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: jellemzője, hogy az az értékpapír kibocsátója a kötvényfeltételekben meghatározott kamatokkal együtt, meghatározott időben visszafizeti. Legismertebb fajtái: a kötvény, a kincstárjegy, jelzáloglevél.
Részesedési jogot megtestesítő értékpapírok: azt igazolják, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztott nyereség arányos részére, az osztalékra. Társtulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, aminek fontos vonása az, hogy a tulajdonosuk nem vonhatja ki a vagyonát a vállalkozásból. Alaptípusa a részvény, de ide tartoznak a befektetési jegyek is.
Áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok: valamely áru feletti rendelkezési jogot biztosítanak a tulajdonosuknak. Ide tartozik a közraktárjegy a hozzá tartozó zálogjeggyel (de például a hajóraklevelek stb. is).
Értékpapírnak minősülnek: váltó, csekk, kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, jelzáloglevél, befektetési jegy, közraktári jegy, vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész, kárpótlási jegy, részvény, másodlagos értékpapír, stb.